B�cs�

F�radt �lom fut a f�nyben cik�zva tov�bb,

h�ny �jjel l�ttam m�r sz�vbe fulladt szav�t;

mintha hosszan n�zn�nk magunk egy utc�n �llva,

mintha t�ncoln�nk messze csillagos b�lban.

Nem akarjuk elhinni, amit m�r r�g tudunk:

hogy a csillagf�ny v�g�n kett�v�lik utunk;

elhalkul a zene, parancssz�ra kihunynak a f�nyek,

s egy darabig m�g egy�tt s�t�lunk k�z a k�zben.

Vid�man, hisz annak kell l�tszanunk, mert valaki b�mul,

annak ellen�re, hogy lelopt�k a szavakat a sz�nkr�l.

M�ltba n�z� szem�nk�n belet�r�d�tt f�tyol leng,

f�l�nkben m�g a nemr�g hallott r�gi dallam cseng.

A kijelz�n monoton kattog az utic�l,

a vonat f�stj�vel egy�tt sz�ll tova a rem�ny.

n�m�n �llsz, �n sem sz�lok,

szanasz�t hevernek elhagyott cs�kok.

Ne is mondj semmit, nem is lehet:

megpr�b�ltuk g�zsba k�tni a teret

bolond m�don, mint apr� gyermek,

j�tsz�t�ren j�tszottuk a szerelmet.

Arcod f�nyben t�nd�k�l, ajkad �tv�lt

let�rve a bilincs fogs�g�t,

egy halov�ny mosolyba…

s �n beleszeretek, m�g egyszer, utolj�ra.

Rohan� emberek k�zt megfagyott valami…

…tal�n az eg�sz…

�s nem �rti senki m�s, csak Te �s �n:

hogy mily sz�rny� integetni b�gyadtan �s n�m�n;

figyelni, ahogy t�volodik, akit legsz�vesebben karodba z�rn�l.

2004 janu�r