Cs�kolj!

Hajad selymesen ringat�zik a gyertyaf�nyben.

M�z�des dallam sz�l, �s Te is �rzed.

Egy s�haj sz�ll fel, ahogy cs�kolom a v�llad

Kezem melled simogatja, beleremeg a l�bad.

Testedet �lel�n a h�l�ing is halkan ny�gd�csel,

A v�gy torn�c�ra halk l�ptekkel k�szva fel.

Fel-fel, l�gyan simogat, lassan meztelen a tested

K�r�l�tt�nk minden perc n�m�n reszket.

Cs�kolva �rint az ajkam, halk s�hajok

L�ktet� testeddel eggy� olvadok.

Cs�kolsz, cs�kollak, szinte esztelen

�tek vagy, �s sz�let�sem �ta �hezem.

V�gytam a percet, mikor karodba �rek

Rajtad k�v�l semmi m�st sem �rzek

Most, hogy itt vagyok, moh�n �zlellek,

Alig-�rint�sekkel n�m�n bec�zlek.

H�tadon fekszel, mint egy angyal, az �gyamon.

Tested ajkaimmal felfedezni indulok.

Nem tudom, merre induljak, hol kezdjelek

Hogy minden n�gyzetcentim�teren ezerszer szeresselek.

Versenyt simogatjuk tested, �n �s a gyertyaf�ny,

Csontig �get minket az �r�k szenved�ly.

Halk s�hajok, a plafont �ri m�r a v�gy

Ahogy finom mozdulatokkal k�szol al�m.

Benned l�ktetek,

Kattognak a percek,

�r�k �ta �g�nk �r�lt szenved�lyben.

Olyanok vagyunk, mint k�t �rul� �rny

Pokolban �g� b�n�s szalmasz�l.

Tombolva cs�kolj!

�r�lten!

Cs�kolj minden�tt,

M�g ha maga az �rd�g j�n is el �rt�nk.

Kecsesen fesz�l� tested �v�t ujjaim k�vetik,

B�r�d selym�t l�ngolva bor�tj�k cs�kjaim.

Gyorsabban! – s�god, �s magadba z�rsz

�des kalitk�ban l�ktet� f�lhom�ly.

Vad s�hajok, ext�zisban �szunk,

Egyre gyorsabb ritmusban ringat�zunk.

�lel� karod szinte fojtogatva szor�t,

Tested minden pontj�n �des t�z bor�t.

Cs�kolsz, �lelsz, im�dsz esztelen

Szinte �jul�sba tasz�t az �lvezet.

Nincs m�r kontroll, minek is kellene?

Mikor nyakamon f�nylik az �lvezet lehelete.

�s… �s… �s…

M�g! M�g! M�g!

Most! Most! Most!

Egy pillanatra le�ll a l�legzet, nincs hang,

Izzads�gcseppek bor�totta test�nk sikolt csak.

Minden�nk megfesz�l, dobban a sz�v, �s nincs tov�bb

Egy�tt �szunk a beteljes�l�s eddig ismeretlen torn�c�n.

Combod remeg, ahogy m�g szorosabban magadba z�rsz,

Az utols� cseppig simogatva �lelnek szem�remajkaid �t.

Lehalkul, de nem t�nik el,

Eml�kk� lesz, �r�kk� �des!

N�ma piheg�s, utols� s�hajok,

H�l�s, l�lekig hatol� simogat�sok.

Gyeng�d cs�kjaimt�l b�r�d visszanyeri sz�n�t,

Ahogy karjaimban fekve lelassul a l�t.

2004